Életrajz
Erdélyben született, melyre egész életében kifejezetten büszke volt. Amíg tudott visszajárt a szülőföldjére.
1944-ben szüleivel települt át a mai Magyarország területére, Pápára. Budapesten 1958-től, Rákoshegyen 1962-től lakott – ide nősült.
A pápai tanítóképző elvégzése (1956) után több, mint 10 évig tanítóként, majd tanárként dolgozott különböző vidéki településeken. /Később további két diplomát szerzett gyógypedagógia, és magyar-pszichológia szakokon./
1969-től főállású újságíró lett, első lapja a Pest Megyei Hírlap volt, ahol kétszer is dolgozott (1969-1976; 1992-1995).
Íróként is szokták említeni, noha ő újságírónak vallotta magát.
Főbb munkahelyei
- MTI
- Pedagógusok Lapja (főszerkesztő)
- Új Magyarország napilap (egyik alapítója)
- Pest Megyei Hírlap, Axel Springer
- Környezetvédelmi Minisztérium – innen ment nyugdíjba 2002-ben.
- A Rákosmenti Irodalmi Műhelyt évekig, egészen haláláig vezette.
Írásai, melyek életművének, általa többször említett, kiemelkedő darabjai:
- ő tudósította a magyar sajtót, mint az MTI helyszíni tudósítója, a Szent Korona visszaadásáról, érkezéséről 1978-ban
- elsőként dolgozta fel és adta közre Nagy Imre 1956 okt. 23-án elmondott beszédének az eredeti, kézzel írt, gyorsírásos jegyzőkönyvét, melyet egy, ’56-ban az MTI tudósítójaként helyszínen jegyzetelő, kolléganője írt le, és adott át neki a rendszerváltás után